A gOS-történetéről annyit, hogy a Wal-Mart kidobta a piacra az olcsó PC-ket amihez kellett egy bazi olcsó operációs rendszer is. Ezt az Ubuntu-Goggle páros össze is lökte. Szép is mert az Enlightenment ablakkezelő az alapból szép dolgokat tud prezentálni.
A beszerzése a rendszernek igen egyszerű, mert szabadon letölthető mondjuk innen http://schinzelibataire.free.fr/gos-live-2.0.0-beta1.iso , de minden információ megtalálható itt http://www.thinkgos.com/. Az letöltött fájl cd-re való írása után az meginditásra kerül a bootolási folyamat ami egy helyen elakad és megkérdezi, hogy mit akarunk csinálni. Az én válaszom az volt, hogy start meg install, de lehet hogy mások memóriát akarnak ellenőrizni.
Egyébként aki már látott UBUNTU Desktop install-t annak nagyon ismerős lesz. Szokásos linuxos molyolgatás után megjelenik maga az operációs rendszer gyönyörű zold színekben pompázva. Mondjuk valaki elmondhatná nekem, hogy miért 1600*1050-es felbontásban indul el először, de ennek sokféle oka lehet, viszont egyszerű átállítani a nekünk kedves felbontásra.
Az indítás után ékes angol nyelvű felületet kapunk, de ha installáljuk akkor megváltoztathatjuk arra a nyelve amit mi a legjobban kedvelünk. Ez jó öreg ubuntus szokás.
Én vettem magamnak a bátorságot és feltelepítettem. Sok szakmai hozzáértés nem szükséges hozzá, értelemszerűen bánjunk a gombokkal. Az első indítás sikeres is volt, de a másodiknál valahogy elfelejtette a felhasználónevemet. A visszalépés a rendszerbe már nem volt lehetséges. Viszont a Synaptic-al le tudtam szedni terminált meg az mplayert.
Szóval Ubuntu ez, csak nem a megszokott köntösben, viszont az enlightenment nem a legstabilabb ablak kezelő. Szép-szép, de én nem véletlen nem használtam sokat ezidáig.
Most már felbosszantott… Törlöm, mert nem szeretem, hogy elfelejti, hogy ki vagyok én.
A hibát nem kívánom reprodukálni, nincs hozzá kedvem….
